„Ki vesz részt a mediációban?”

A mediációban csak a felek és a mediátor vesz részt.

„Milyen hosszú a mediáció? Hányszor szükséges találkoznunk?”

A mediációs ülések hossza általában 1,5 – 2 óra, de maximum 3 óra, ez az esettől függ.

Amennyiben egy ülés nem elegendő, akkor még párszor találkozunk, de általában 3-4 ülés elegendő szokott lenni.

Munkahelyi konfliktusok esetében én azt szoktam javasolni, hogy az ülést a nap második felére időzítsük, hogy a mediációs ülés után már ne kelljen visszamenni ügyeket intézni, illetve ne legyen sürgető megbeszélés vagy intézendő feladat, ami elterelheti a felek figyelmét.

„Mikor érdemes mediátorhoz fordulni?”

  • ha a két fél nem érti meg egymást
  • ha a konfliktus személyeskedésbe csap át
  • ha azonos témájú konfliktusok újra és újra visszatérnek
  • ha az a céljuk, hogy a jövőben képesek legyenek együttműködni

„Mi történik az első mediációs ülésen?”

Pár perc bevezető után, amelyben ismertetem a folyamatot és megállapodunk a keretekben, el is kezdődik az érdemi beszélgetés, arról a helyzetről amit szeretnének megoldani.

„Szükséges bármilyen előkészület a mediációs ülésre?”

Nem, nem szükséges felkészülés.

„Félek az ismeretlentől, mitől leszek biztonságban a mediáció során?”

A mediáció kapcsán sokakban kételyek merülnek fel, a legelégedettebb ügyfeleim is elmondták, hogy a beszélgetésünk előtt félelmeik voltak. Fontosnak tartom, hogy Ön már a beszélgetés előtt tudja, hogy mire számíthat, ezért összegyűjtöttem a legtöbbet hallott aggodalmakat:

„Hogyan tudna segíteni egy idegen, aki nem is ismeri a helyzetet és minket?”

A mediátor többek között pont azért tud segíteni, mert pártatlan szakértőként vezeti a megbeszélést és mindkét fél számára ismeretlen. A konfliktuskezelés szakértőjeként az ülés során, az adott konfliktusra fókuszálva, eredményesen tudom segíteni Önöket a megállapodás, egyezség megtalálásában.

„Most végre nem veszekszünk, tartok attól, hogy ha szóba hozzuk a problémát csak újra elmérgesedik a helyzet.„

A megoldatlan, szőnyeg alá söpört konfliktusok hosszú távon károkat okoznak egy szervezet életében, illetve a két fél közötti kapcsolatban is. A mediáció során megbeszélt és megoldott viták mindig pozitív hatással vannak a kapcsolatokra. Mivel a felek kimondhatják, ami bántja őket és meghallgatásra találnak, már önmagában ez is csökkenti a feszültséget és javítja a felek közti kommunikációt.

„Félek attól, hogy megint alulmaradok a vitákban és nem hiszem, hogy végighallgatna.”

A mediációs ülés egy „védett terep”. A megbeszélés elején már elhangzanak a keretek, szabályok, amelyek éppen az hivatottak biztosítani, hogy a mediáció egy támadások és személyeskedések nélküli színtér legyen. Mediátorként, be is tartatom ezeket a szabályokat, és biztosítom az egyenlőséget. A mediáció során a másik megértése és az empátia nő a felek között és minden esetben csökken a feszültség.

„Mi történik, ha nagyon kellemetlenül, rosszul érezném magam és nem akarom végig csinálni?”

Fontos, hogy a mediációs ülésen való részvétel önkéntes, azaz Ön bármikor felállhat a mediáció közben, amennyiben úgy érzi nem tudja folytatni. A mediátor feladata kordában tartani az indulatokat és moderálni a beszélgetést, úgy hogy az senkinek ne legyen bántó.

„Tartok tőle, hogy mások is megtudják, miről beszéltünk a mediáció során.”

A mediátort kötelezi a titoktartás, a beszélgetésen elhangzottak a négy fal között maradnak, a megállapodás bármely részlete csak a mediáción részt vevő felek engedélyével osztható meg bárkivel.

„Mi lesz ha a mediátor a másiknak ad igazat?”

Ez nem fordulhat elő, mediátorként mindig pártatlan és semleges maradok. Nem formálok véleményt és nem ítélkezem, sőt tanácsot sem adok. Az én dolgom, hogy segítsek a kommunikációban és abban, hogy Önök megtalálják a mindkettőjüknek legjobb megoldást.

További gondolatok a mediációról:

Konfliktus esetén, sokan úgy gondolják és érzik, hogy csak akkor lehetnek nyertesek ha a másik veszít.

Jelentem, van más megoldás! Igen, úgy is lehet nyerni, hogy az mindkét (vagy több) fél részére megfelelő legyen.

Az együttműködés, a kommunikáció, a másik valódi meghallgatása csodákra képes.

Biztosan mindenki vagy legalábbis sokan ismerik az érzést, hogy egy elfajult konfliktus esetén a másik felet negatív tulajdonságokkal ruházza fel, és már nem is az adott konfliktus megoldásán gondolkozik, hanem a harcon – még ha az verbális is -, de mégis egy harc. Ezek a konfliktusok mindenkiben nyomot hagynak és általában igen sok stresszel és frusztrációval jár mindkét fél részére.

Ugyanúgy mint az üzleti életben, a magánéletben még inkább igaz a tétel, miszerint csak a “győztes-győztes” kimenetelű helyzetek jelentenek hosszú távon valóban sikert.

Az eldurvult konfliktusok esetében lehet, hogy győz az egyik fél, de ha a másik veszít akkor ez nem lesz igazi nyereség a győztesnek sem, mert egy családi vagy magán jellegű konfliktusban a vesztes fél lehet, hogy nem lesz együttműködő és ez folyamatosan mérgezi majd a helyzetet és hangulatot.

Persze tudom, hogy a világ – leginkább a nyugati világ – állandó versengésben van. (a bíróság és ügyvédek is azon dolgoznak, hogy egy ügynek (konfliktusnak) nyertese és vesztese legyen.)

Én őszintén bízom benne, és ezen dolgozom, hogy az emberek megismerjék és elkezdjék használni azt a módszert, ami az együttműködést, a bizalom növelését és a kommunikáció javítását tűzte ki célul.

A mediáció során, célom felderíteni, hogy a feleknek valóban mire van szüksége? mi lenne az, ami a jövőjüket könnyebbé, boldogabbá tenné az adott konfliktus szempontjából? A mediációs ülésen a feleknek lehetőségük van a száraz tények mellett az érzelmeikről is beszélni, amennyiben szeretnének. Mivel a száraz tények mögött, mindig ott vannak az érzelmek, az adott fél nézőpontja és szükséglete is.

Ha megismerjük a másik gondolatait, érzéseit úgy sokkal könnyebb hatékonyan kommunikálni és megállapodás jutni.